Amikor az állam kijelentette, hogy ő lesz a budapesti reptér új, jobb gazdája, a dolgozók bére valahogy nem került szóba.
Csöbörből vödörbe kerültek a budapesti repülőtéren dolgozók: úgy érzik, hogy az előző években sem kényeztették el őket, de az állami tulajdonos fukarsága még a magánbefektetőén is túltesz.
A miniszterelnök családjában is akad légügyi szakértő. "Egy reptérnek méltónak kell lennie arra, hogy ez legyen a kapu, ez legyen az első hely, ahova megérkeznek a turisták" - fogalmazott tavaly júniusban Orbán Ráhel, a megfizethető luxus elkötelezett híve, a ferihegyi reptér állami megvásárlásának kapcsán. E szavakat felelevenítve kíváncsiak lettünk, hogy több mint fél évvel az üzlet lebonyolítása után milyen élmények várják a külföldről érkező utazókat, így elhatároztuk, hogy személyesen is körülnézünk.
Családbarát Magyarország – ez a kifejezés oroszul, spanyolul, angolul és természetesen magyarul is fogadja a megérkezőket a landolás után. Ám ha az utazás végére esetleg feledésbe merülne az üzenet, az utasfelvétel során is emlékeztetik rájuk. Ezen kívül nem sok érdekességre bukkantunk, de hogy új fényt derítsünk Ferihegyre, megkérdeztünk egy csoport angol hölgyet, akik éppen átvették a poggyászukat. Kicsit meglepődve álltak a kérdés előtt, hiszen számukra ez csupán egy a sok repülőtér közül. Válaszaikban csupán annyit osztottak meg, hogy nem tapasztaltak semmi különöset.
Az elmúlt néhány hónap tehát nem volt elég a kormánynak arra, hogy ténykedésének köszönhetően leessen az álluk a reptérre érkezőknek. Mégis elképesztően sikeres időszakot tudhat magának a Budapest Airport (BUD), legalábbis a honlapján egymást követik a - még az előző tulajdonosnak köszönhető -rekordokról és kitüntetésekről szóló közlemények. Ez hatalmas bevétellel is járt: a kormány azzal számol, hogy éves szinten 30-35 milliárd forint a Budapest Airport osztalékfizető képessége.
