Az amerikai szankciók az orosz olajra gyakorolt hatása: milyen következmények várhatók Magyarország számára? Az Egyesült Államok által bevezetett szankciók az orosz olajexport ellen komoly hatással lehetnek a globális energiapolitikára, és ez Magyarorszá
Az Egyesült Államok október 22-én szankciókat vezetett be a Rosznyeft és a Lukoil ellen. Ez a lépés felgyorsíthatja a Mol orosz olajforrásaitól való elszakadását, ugyanakkor rövid távon jelentős kihívások elé állíthatja a beszerzési folyamatokat. Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari részvényelemzője, legújabb Facebook-bejegyzésében hívta fel a figyelmet erre a helyzetre.
Pletsen a legújabb bejegyzésében elemezte, milyen következményekkel járhatnak a friss amerikai szankciók a Mol-csoport számára. Ezek a lépések az Ukrajna miatti nemzetközi nyomásgyakorlás részeként értelmezhetők. Korábban már a Gazprom Nyeftyt és a Szurgutnyeftyegazt is a célkeresztbe állították. Érdemes megjegyezni, hogy a Rosznyeft és a Lukoil együttesen Oroszország kőolajtermelésének körülbelül felét, míg exportjának körülbelül kétharmadát biztosítja.
A Mol-csoport évente 9-10 millió tonna orosz nyersolajat vásárol, ami az orosz export mintegy 4 százalékának felel meg.
Bár a szankciók végrehajtásának konkrétumai még nem teljesen tisztázottak,
a Mol mint orosz nyersolaj-vásárló érintetté válhat.
A társaság jellemzően offshore közvetítő cégeken keresztül szerzi be a kőolajat, ugyanakkor szinte biztos, hogy a vásárolt tételek egy része a négy szankcionált orosz olajcégtől származik. Donald Trump és Orbán Viktor politikai csatornái átmenetileg enyhíthetik a következményeket, de mivel a Mol az Európai Unióban az utolsó közvetlen orosz nyersolaj-vásárló, csak idő kérdése, mikor érintik érdemben a korlátozások - írja Pletser.
A szakértő véleménye alapján a szankciók hatására a MOL számára gyorsabb ütemben valósulhat meg az orosz kőolajról való fokozatos eltávolodás.
A magyar cég a Janaffal folytatott tárgyalásai során hosszú távú kőolajtranzit-megállapodás lehetőségét mérlegeli. Mivel a NIS jelenleg amerikai szankciók kereszttüzében áll, a Janaf nem képes kőolajat szállítani a szerb finomítóhoz, így a Mol egyedüli ügyfélként szerepel. Ez a helyzet kedvező alkalmat biztosíthat a horvát vállalattal való megállapodásra, ugyanakkor a szankciók miatt fennálló potenciális kockázatok gyengíthetik a Mol tárgyalási pozícióját.
Fontos hangsúlyozni, hogy Magyarország és Szlovákia csővezetékes energiaellátása nem csupán a Janafra és az Adria-vezetékekre korlátozódik. Lehetőség nyílik kazah vagy azeri kőolaj beszerzésére is. Ez megvalósulhat orosz termelőkkel kötött csereügyletek keretében, vagy pedig úgy, hogy a nyersolajat Odesszába szállítják, ahol az Odessza-Brodi és a Barátság vezetéken keresztül jut el Szlovákiába és Magyarországra.
A Mol a Dunai Finomítóban olyan projekteket hajt végre, amelyek célja, hogy mindkét szárazföldi finomítót teljes mértékben tengeri eredetű alapanyaggal tudja ellátni. A beruházások összköltsége mintegy 500 millió dollár, és várhatóan 2026 végére készülnek el. A vállalat megpróbálhatja felgyorsítani ezeket a projekteket. Ezek többek között kőolajkeverő és tárolókapacitások kiépítését tartalmazzák annak érdekében, hogy 8-10 különböző tengeri nyersolajból az Uralhoz hasonló keveréket állítsanak elő.
Az egyetlen pozitív fejlemény az, hogy a Mol regionális konkurense, a Lukoil, a szankciók következtében jelentős nyomás alá került – fogalmaz Pletser. A Lukoil Romániában (Petrotel) és Bulgáriában (Neftohim) üzemeltet finomítókat, emellett pedig több közép- és kelet-európai országban nagykereskedőként is aktívan jelen van.
Összességében az amerikai szankciók jelentős kockázatot hordoznak a Mol számára, különösen a közelmúltban történt, a Dunai Finomítót érintő tűzeset fényében.
A vállalat hamarosan kénytelen lehet teljesen leállítani az orosz olaj beszerzését, attól függően, hogy az Egyesült Államok mennyi időt biztosít az átállásra.
A régiós üzemanyag-ellátás valószínűleg megőrzi stabilitását, azonban a Mol előtt kihívásokkal teli alkalmazkodási időszak áll, ahogy az elemző megjegyzi.
A címlap képének illusztrációja. A kép forrása: Portfolio.
Ez a dokumentum nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a következő információk jogi szempontból részletes tájékoztatást nyújtanak.




