A kormányzatban annyira szigorúak a költségvetési megszorítások, hogy Orbán Viktor döntése döntő szerepet játszott abban, hogy ki részesülhetett további anyagi támogatásban.
Egy újabb kormányzati intézkedés következtében a protokollkiadások terén is jelentős megszorítások léptek életbe. Ennek értelmében a partnerek számára csupán egy képeslap adható karácsonyra és újévre ajándékként. A 2024-es, titkos kormányhatározatok alapján jól látszik, hogy a költségvetési korlátok mennyire szigorodtak. A köztisztviselők már elkezdték szervezni a sztrájkot, jelezve, hogy a helyzet valóban kritikusra fordult.
"A kormányzat és a helyi köztisztviselők számára 2025-re nem terveztek semmiféle fizetésemelést, holott a többség már jelenleg is megdöbbentően alacsony jövedelmet kap" - nyilatkozta a HVG-nek Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke.
A szakszervezetek tájékoztatása szerint a köztisztviselők jellemzően havi nettó 250-300 ezer forintos fizetésért dolgoznak. A szórás viszont óriási: a minisztériumok felsővezetői rendkívül jól keresnek, miközben a közigazgatásban szinte éhbérért folyik a munka. Boros Péterné felvetette:
Hogyan fordulhat elő, hogy a kormányhivatali dolgozók nem kapnak egy forint emelést sem, de a miniszterelnök fizetése márciustól akár havi 700 ezer forinttal is nőhet."
A fizetéseken kívül más kiadásokon is spórol a kormány: a HVG információi szerint például az egyik úgynevezett 4000-es kormányhatározatban (amelynek tartalma nem titkos, de nem is nyilvános) azt rendelték el, hogy csak képeslapot lehet adni karácsonyi és újévi protokollajándékként a kormányzati szervek partnereinek. A korlátozás a közelmúlt időszakára, december-január hónapokra vonatkozott, és
A pénzügyi szigor a kormányzati igazgatási szervekre és az állam alá tartozó gazdasági társaságokra is kiterjedt, így széles körben érezteti hatását.
A HVG által megismert nem nyilvános kormányhatározatok között szerepelt az a 2024-ben kiadott döntés is, amely szerint tavaly szeptember 30. után csak kivételes esetben kaphattak céljuttatást a kormányzati igazgatási szervnél dolgozók. (Céljuttatást akkor kaphat egy köztisztviselő, ha sikeresen befejez egy nagyobb projektet.)
Az extra pénzügyi intézkedésekkel kapcsolatos döntés értelmében a területért felelős miniszternek kellett kezdeményeznie a folyamatot a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkáránál. A végső jóváhagyásra pedig "nyomos indok esetén" Orbán Viktor, a miniszterelnök jogosult.
A Miniszterelnöki Kormányiroda tájékoztatása szerint
A miniszterek összesen 39 alkalommal kérvényezték a plusz juttatások kiutalását, és ebből Orbán Viktor 34 esetben jóváhagyta a kéréseket.
Magyarországon körülbelül 35 ezer ember tevékenykedik a központi közigazgatás különböző intézményeiben, mint például a minisztériumok, országos hivatalok és más állami szervezetek. Ezen kívül szintén nagyjából 35 ezren dolgoznak a területi közigazgatásban, ahol a kormányhivatalok és tankerületek keretein belül látják el feladatukat. Nem elhanyagolható a helyi szinten dolgozók száma sem, hiszen az önkormányzatokban is körülbelül 35 ezer fő végzi mindennapi munkáját.
A Miniszterelnöki Kormányiroda adatvédelmi megfontolásokra hivatkozva nem árulta el, hogy pontosan kik részesültek a többletfinanszírozásban. Ugyanakkor annyit elmondtak, hogy a juttatásokat "többségében európai uniós programokkal kapcsolatos többletfeladatok" teljesítése indokolta. A kifizetett összegek vonatkozásában a Kormányiroda nem tekintette magát adatkezelőnek, így a költségvetésre gyakorolt összesített hatás sem ismert.
A döntés értelmében, amennyiben bármely kormányzati szerv engedély nélkül utalt ki pénzösszeget, a megszavazott támogatást vissza kell téríteni. Korábban létezett egy olyan szabályozás is, amely a miniszterelnöki jóváhagyáshoz kötötte a kiegészítő juttatások kifizetését, de ezt később visszavonták. Ezt követően minden minisztériumnál pontosan meghatározták, hogy hány dolgozó jogosult a fizetésen felüli juttatásokra.
A kormányzati szintű általános spórolás nem csupán a közigazgatás dolgozóit érintette, hanem hatással volt a kulturális szektorra is. A HVG beszámolója szerint Hankó Balázs, a kulturális és innovációs miniszter, egy titkos kormányhatározatra hivatkozva bevezette a "kötelezettségvállalási korlátozást". Demeter Szilárd által közvetített és elismert intézkedés lényege, hogy az állami fenntartású közgyűjtemények esetében a működési célú kötelezettségvállalásokat kizárólag az intézmények első számú vezetője hagyhatja jóvá, és csak abban az esetben, ha az a működés alapvető feltétele.
"A Digitális Állampolgárság (DÁP) és az Ügyfélkapu+ bevezetése következtében drámaian megnövekedett az amúgy is túlterhelt munkavállalók terhelése. A kormányzati vezetés azt kommunikálta, hogy az Ügyfélkapu megszűnésével megnövelt kapacitással készülnek fogadni az ügyfeleket a kormányhivatalokban. Ez azonban ellentmondásos, hiszen ezeken a területeken már eleve legalább 20%-os munkaerőhiány tapasztalható" - nyilatkozta az MKKSZ elnöke.
A szakszervezetek kedden bejelentették, hogy a bérkérdések miatti elégedetlenségük okán sztrájkfelhívást indítanak. Az elhatározás mögött az áll, hogy a munkavállalók visszajelzéseit figyelembe véve tervezik a munkabeszüntetést, ezzel is kifejezve a helyzet súlyosságát és a szükséges változtatások iránti igényt.
A legfontosabb követelésük az, hogy a köztisztviselői és közalkalmazotti szektorban dolgozók bérét duplázzák meg.
Boros Péterné véleménye szerint a kormány önkormányzatokra vonatkozó intézkedései kedvezőtlen hatással vannak a települések pénzügyi helyzetére. Ennek következtében a helyi közösségek számára egyre nehezebbé válik a munkavállalók juttatásainak biztosítása.
Navracsics Tibor, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) irányítója hétfőn Gödöllőn tartott beszédében kifejtette, hogy "a 2025-ös költségvetési tervezet szigorúbb kereteket szab az önkormányzatok pénzügyi műveleteinek, és célja, hogy átláthatóbbá tegye a finanszírozás folyamatát". A bejelentett intézkedések közül hármat külön kiemelt:
