A WHO magyarországi képviselője figyelmeztetett, hogy bármelyik pillanatban megérkezhet hazánkba egy új világjárvány.
Bármikor felütheti a fejét Magyarországon egy új világjárvány, a lényeg csupán az, hogy mennyire vagyunk felkészülve erre a kihívásra - nyilatkozta Haris Hajrulahovic, a WHO Magyarországi Irodájának vezetője a Pénzcentrumnak.
A világ országai és társadalmai közötti egyre szorosabb kapcsolatok, valamint a klímaváltozás által generált környezeti átalakulások hozzájárulnak az újonnan megjelenő fertőző betegségek gyorsabb elterjedéséhez.
A járványok nem ismernek határokat, és az új kórokozók – legyen szó vírusokról, antibiotikum-rezisztens baktériumokról vagy zoonózisokról – pillanatok alatt komoly közegészségügyi kihívásokat okozhatnak.
A szakértő hangsúlyozta a nemzetközi együttműködésen alapuló járványügyi megfigyelés és adatmegosztás fontosságát. Pozitív példaként említette a pécsi Virológiai Nemzeti Laboratóriumot, ahol idén rendezték meg az első Nemzetközi Biobiztonsági Konferenciát, amely hiánypótló szakmai fórumként segíti a jövőbeli fenyegetésekre való felkészülést.
A Magyarországra vonatkozó éves jelentés a Nemzetközi Egészségügyi Szabályzatról azt mutatja, hogy az ország rendkívül jól felkészült a különféle egészségügyi válsághelyzetek kezelésére.
A COVID-19 világjárvány tanulságainak beépítése minden felkészülési tevékenységbe kulcsfontosságú. A The Lancet folyóiratban megjelent kutatás szerint "a magyarországi új koronavírus oltási program mintegy 36 ezer életet mentett meg, így ez is rávilágít arra, milyen kritikus jelentőségű a gyors, összehangolt és hatékony közegészségügyi reagálás."
2024 októberében az európai egészségügyi miniszterek zöld utat adtak a WHO legújabb Preparedness 2.0 stratégiájának, amely egy átfogó regionális cselekvési terv keretében törekszik az egészségbiztonság megerősítésére Európában. Ez a stratégia számos praktikus eszközt kínál, beleértve a nemzeti egészségbiztonsági tervek kidolgozására vonatkozó irányelveket, szimulációs gyakorlatokat, valamint vészhelyzeti kórházi modellek kidolgozását, amelyek célja, hogy felkészítsék a régiót a jövőbeli egészségügyi kihívásokra.
Az egészségtudatosság erősítése érdekében a szakértő kiemelte az egészségműveltség szerepét, amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy megalapozott döntéseket hozzanak egészségük terén. Példaként említette, hogy "az alkohol fogyasztása akár hét különböző rákos megbetegedés kockázatát is növelheti", így hangsúlyozták a figyelmeztető címkézés fokozott alkalmazását, amely segíthet a fogyasztói tudatosság javításában.
A szöveg egyediségének érdekében az alábbi módosításokat javaslom: Az egészségnevelés integrálása az oktatási rendszer minden szintjén kiemelkedően hatékony stratégiának számít, amelyet különösen fontosnak tartanak. Emellett a digitális egészségügyi műveltség fokozása is létfontosságú. A szakértők hangsúlyozzák, hogy olyan online platformok és alkalmazások létrehozására van szükség, amelyek megbízható, tudományosan megerősített egészségügyi információkat nyújtanak a felhasználók számára.
A klímaváltozást egészségügyi válságként definiálták, amely sürgető figyelmet igényel.
Az Egészségügyi Világszervezet európai régiója a világ leggyorsabban melegedő területei közé tartozik, ami aggasztó következményekkel jár. Az elmúlt ötven év során az éghajlati változásokkal összefüggő katasztrófák száma ötszörösére nőtt, ami figyelmeztető jel a kontinens számára. 2024 szeptemberében különösen szélsőséges időjárási jelenségek sújtották Európa több országát, köztük Magyarországot is, ahol a heves csapadékok és az azt követő áradások súlyos károkat okoztak. Ezek az események nemcsak a környezetre, hanem az emberek egészségére és életkörülményeire is komoly hatással vannak, így sürgető szükség van a klímaváltozás elleni közös fellépésre.
A klímaváltozás hatásai messze túlmutatnak a hőmérséklet emelkedésén; elősegíti a fertőző betegségek terjedését, súlyosbítja a levegő minőségét és veszélyezteti a víz- és élelmiszerellátás biztonságát. Ezáltal egy összetett közegészségügyi válságforrássá válik. A legnagyobb veszélynek a gyermekek, idősek és a hátrányos helyzetű közösségek vannak kitéve, akik a legnagyobb mértékben szenvedik el a klímaváltozás következményeit.
