A Szülői Hang szigorúan kritizálja a kormány legújabb óvodai rendeletét | 24.hu

A Szülői Hang közleményében élesen bírálja az Orbán-kormány rendeletét, amely átírta az óvodai alapprogramot is. Azt írják: az óvodai nevelésnek eddig is része volt a felkészülés az iskolára; a kormány szükségtelenül korlátozza az óvodapedagógusok mozgásterét, ami különösen a vegyes életkorú csoportoknál okozhat nehézségeket. A fő probléma az óvodapedagógus- és szakemberhiány, amire a kormánynak nincs válasza. A kormányzati spórolás miatt már nincs csoportonként két óvodapedagógus, felsőfokú képzésüket is részben középfokúval váltják fel.

Nem az óvodában kellene erőltetni a felkészülést az iskolára, hanem az iskolakezdést kellene óvodaszerűbbé tenni.

Az óvoda-iskola váltás gyakran kihívások elé állítja a gyerekeket. Ezen a helyzeten azonban jelentős mértékben lehetne javítani, ha az iskola első évében nagyobb hangsúlyt fektetnének a rugalmasságra, a játékosságra és az egyéni szükségletek figyelembevételére.

A változtatások ellen petícióval tiltakoznak. A Szülői Hang szerint az új szabályozás a gyakorlatban többet árt, mint használ, egy központilag előírt szervezési módot erőltet országos szinten ahelyett, hogy az óvodapedagógusokra bízná a gyerekek számára leghatékonyabb fejlesztés alkalmazását. Az iskolai felkészítés jegyében eddig is az óvoda feladata volt a fejlesztő pedagógiai tevékenység, amely nemcsak az utolsó évre szorítkozik, hanem a teljes 3-4 éves óvodai nevelés szerves része. Az iskola-előkészítés önmagában tehát nem új, ám a kormányzat mostantól előírja nemcsak az időkeretet (napi 45 perc), hanem azt is, hogy ezt lehetőség szerint külön térben szervezzék.

A Szülői Hang véleménye alapján a gyermekek fejlesztésének szervezése óvodánként és egyénenként eltérő lehetőségeket kínál. Az elkülönített térben tartott foglalkozások kihívást jelenthetnek, mivel előfordulhat, hogy a gyerekek nem az őket legjobban ismerő óvodapedagógussal dolgoznak, ami hátrányos következményekkel járhat. Emellett a 45 perces foglalkozások egyben tartása helyett sokkal kedvezőbb lenne, ha a gyerekek rövidebb, játékos mikrocsoportos fejlesztéseken vehetnek részt. Ez a rendelet különösen megnehezíti a vegyes életkorú csoportokkal dolgozó óvodák helyzetét, és arra ösztönzi az intézményeket, hogy inkább homogén, életkor szerint szervezett csoportokat alakítsanak ki. A Szülői Hang arra figyelmeztet, hogy az óvodai közösségek és a fenntartók ne engedjenek a kormányzati nyomásnak, hanem pedagógiai szempontok alapján hozzanak döntéseket a gyermekek fejlődése érdekében.

A közszolgálati vélemények szerint a kormánynak sürgősen foglalkoznia kellene azzal a kérdéssel, hogy minden csoportban legyen legalább két diplomás óvodapedagógus, valamint elegendő támogató szakember: dajkák, pedagógiai asszisztensek, fejlesztő- és gyógypedagógusok, óvodapszichológusok és más szakképzett munkatársak. Ezzel szemben a valóság az, hogy 2020 óta csupán 8-12 óra államilag előírt a diplomás óvodapedagógus jelenlétére, így bárki, aki nem rendelkezik megfelelő szakirányú végzettséggel, dolgozhat a gyerekek mellett. Ez a gyakorlat az óvodák funkcióját szinte gyermekmegőrzővé redukálja. Az új középfokú óvodai nevelő képzés bevezetése 2023-ban tovább súlyosbítja a helyzetet, hiszen ezáltal a felsőfokú óvodapedagógusi képzés helyett egyre inkább középfokú végzettséggel rendelkező szakemberek fogják ellátni a kisgyermekek nevelését az óvodákban.

A jelenlegi rendelkezés nem harmonizál a plusz egy év óvodai elhelyezésének kérelmezési folyamatával, hiszen januárban vagy februárban derül ki az Oktatási Hivatal döntése alapján, hogy egy gyermek folytathatja-e óvodai éveit. Az új szabályozás értelmében azok a kisgyermekek is kötelezően részt kell, hogy vegyenek a felkészítő foglalkozásokon, akik esetében már előre látható, hogy nem érettek az iskolakezdésre. Számukra egy alternatív, a fejlődésüket jobban támogató program lenne ideális. Ha az óvodai intézmények saját hatáskörükben dönthetnének a plusz egy év lehetőségéről, mint ahogy azt a 2020-as szigorítás előtt tették, akkor ez a helyzet nem merülne fel. Nem valószínű, hogy a jövőben jelentősen csökkenne az iskolába korán került, éretlen gyerekek száma; ehhez nem a 45 perces foglalkozások erőltetése, hanem a plusz egy év óvodai lehetőségének elérhetővé tétele lenne a megoldás.

A kormány a rendelet korábbi változatában előírta volna, hogy az utolsó évben fel kell bontani a vegyes szervezésű csoportokat, ha az óvodában legalább három csoport van. Ettől végül elálltak. Akkor a Szülői Hang petícióját több mint 18 ezren írták alá. Korábban a tervezetről Gyarmathy Éva is azt mondta a Népszavának: nem ért a gyerekekhez, aki iskolát akar csinálni az óvoda utolsó évéből. Az elfogadhatatlan, éppen az ellenkezőjét kellene csinálni, az óvodát kellene bevinni az iskolába. A Prima Primissima-díjas klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint a gyerekek kötelező 6 éves kori beiskolázásával nőttek a problémák az oktatásban.

Ha az iskolát átültetjük az óvodai környezetbe, a gyerekek még korábban találkoznak a kudarccal, mivel olyan elvárásoknak kellene megfelelniük, amelyekhez még nem állnak készen mentálisan.

- tette hozzá Gyarmathy Éva. Úgy véli, hogy ez a cselekedet a gyerekek bántalmazásához hasonlítható súlyú bűncselekmény.