A nyugdíjasok nem csupán alkalmi juttatásokra vágynak a kormány részéről, hanem valódi, tartós megoldásokra és támogatásokra.

Azt kívánom, hogy az időskor küszöbén állva ne a szegénységgel kelljen szembesülniük.

Farkas András, a nyugdíjszakértő, legújabb heti hírlevelében a nyugdíjasok nyugdíjemelési igényeit vizsgálta meg. Az általa üzemeltetett NyugdíjGuru weboldalon, valamint a közösségi média platformjain érkező nyugdíjas hozzászólások, vélemények és kérések özöne világosan mutatja, hogy a nyugdíjasok konkrét és jól körülhatárolható problémákkal keresik a jogalkotók támogatását, különösen a nyugdíjemelések terén.

A hozzá befutó vélemények szerint a nyugdíjasok nem arra vágynak, hogy eseti ajándékokkal próbálják lekenyerezni őket, hanem arra, hogy a nyugdíjuk összegébe a nyugdíjemelés révén beépülő állandó plusz jövedelemhez jussanak.

A nyugdíjemelés mai eljárása ugyanis elkerülhetetlenül a nyugdíjasok elszegényedéséhez vezet - pontosan ezért kell állandóan eseti ajándékokat kitalálni a nyugdíjasok romló közérzetének javítása érdekében -, így a nyugdíjemelést mielőbb meg kellene változtatni - fejti ki a nyugdíjszakértő. Arra is kitért, hogy a legtöbb európai nyugdíjrendszerben - a szomszédos országokban is - éppen az utóbbi néhány évben változtatták meg radikálisan a nyugdíjemelési eljárást.

Felteszi a kérdést, hogyan nézhetne ki egy olyan nyugdíjemelés, amellyel minden magyar nyugdíjas sokkal jobban járna, éppen úgy, ahogyan a szlovák, a cseh, a lengyel vagy a balti nyugdíjasok. A választ is megadja. Ehhez

Egy ilyen emelési rendszerben, ha a tárgyévi infláció mondjuk 6%-os szintet érne el, és a nettó reálkeresetek 5%-kal emelkednének, akkor a nyugdíjak emelése a következő évben 6 + 2,5 = 8,5%-os mértékben lenne indokolt. Ez a megoldás hozzájárulna ahhoz, hogy a nyugdíjasok elszegényedésének kockázata csökkenjen, így a helyzetük stabilabbá válna.

Véleménye szerint a nyugdíjemelés remélt új eljárására az teremthet fedezetet, ha közelítenék az EU átlagszintjéhez (a GDP 10,9 százaléka) az öregségi nyugdíjrendszerre fordítandó magyar költségvetési kiadásokat (ami jelenleg mindössze a GDP 7,45 százaléka).