A Nemzetközi Büntetőbíróság a részes államok gyűléséhez terjesztette elő Magyarország ügyét, amely Benjámin Netanjahu letartóztatásának elmulasztásával kapcsolatos.
A bíróság hangsúlyozta, hogy Magyarország júniusban kinyilvánította kilépési szándékát a Római Statútumból, azonban ez a lépés csak 2026. június 2-án válik hivatalossá. Ezért az ország ez idő alatt továbbra is köteles teljesíteni az egyezményből származó kötelezettségeit.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előzetes eljárást folytató bírói tanácsa megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette az ICC-t alapító Római Statútumból fakadó kötelezettségét, amikor nem működött együtt a bírósággal az országba látogató Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök letartóztatásának ügyében.
A testület így a bíróság munkájában részt vevő tagállamok közgyűlésének elé terjeszti ezt az ügyet.
- derül ki a három bíróból álló tanács csütörtökön hozott döntéséből.
A jelentésben emlékeztettek arra, hogy a hágai székhelyű testület tavaly novemberben nemzetközi elfogatóparancsot adott ki palesztin felelősök mellett Netanjahu ellen az Izrael és Hamász palesztin terrorszervezet tagjai között a Gázai övezetben zajló fegyveres konfliktusban feltételezetten elkövetett bűnök miatt.
A Nemzetközi Büntetőbíróság kiadta az elfogatóparancsot Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és a palesztin Hamász vezetői ellen
Az izraeli miniszterelnök áprilisi hivatalos látogatása során Magyarországon, a bíróság emlékeztette a magyar hatóságokat a letartóztatási kérelemre. A bíróság többször is felajánlotta a konzultáció lehetőségét, ám a magyar kormányra nem érkezett válasz. Ezt a testület csütörtök este nyilvánosságra hozott közleménye tartalmazza.
Amnesty International: Magyarország köteles tiszteletben tartani az elfogatóparancsot, és intézkedni Benjamin Netanjahu letartóztatásáról!
A kormány a döntését követően azt hangoztatta, hogy hiányoznak a megfelelő hazai jogszabályok, amelyek lehetővé tennék az ilyen jellegű letartóztatásokat. Emellett hivatkozott Netanjahu állami mentelmi jogára is, kijelentve, hogy "az elfogatóparancs nem tekinthető pártatlan és objektív jogi aktusnak". A bíróság viszont világossá tette: a nemzeti jog hiánya nem mentesít az együttműködési kötelezettség alól, és a hivatkozott mentelmi jog nem alkalmazható ebben az esetben.
Az előzetes eljárási tanács szerint
"Magyarország számára világos volt az együttműködési kötelezettség, míg Netanjahu letartóztatásának elmulasztása komoly mértékben veszélyezteti az ICC megbízatásának hatékony végrehajtását."
A jelentésben az áll, hogy Magyarország, mint az alapokmány részes állama, elismeri a bíróság határozatainak kötelező erejét, és nem hozhat egyoldalú döntéseket arra vonatkozóan, hogy a bírósági határozatokkal kapcsolatos saját véleménye és álláspontja alapján teljesíti-e az együttműködési kéréseket.
Magyarország kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból mostantól hivatalosan is megerősítették.
A bíróság hangsúlyozta, hogy Magyarország júniusban kifejezte szándékát a Római Statútumból való kilépésre, azonban ez a lépés hivatalosan csak 2026. június 2-án válik érvényessé. Ennek következtében az ország továbbra is köteles betartani az egyezményből származó kötelezettségeit.
A testület a frissen hozott döntését megküldi a tagállamok közgyűlésének, amely decemberi éves ülésén fogja mérlegelni a következő lépéseket.
Kötelezettségszegési eljárás indítása várható Magyarország ellen, mivel az ország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból. Orbán Viktor megjegyezte: "Nem jellemző, hogy a vendégeket letartóztatnák, és a Nemzetközi Büntetőbíróság mára politikai testületté alakult."
