A NEAK újabb fontos információkat hozott napvilágra a várólisták növekedésének okairól, és bemutatta, hogy miként lehetne kezelni a kórházak adósságproblémáit is.

Pálosi Mihály a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főosztályvezetője a Magyar Kórházszövetség konferenciáján a várólistákról adott helyzetjelentést, valamint a várólistát csökkentő program eredményeiről számolt be. Kiss Zsolt NEAK-főigazgató szerint erre nem lehet megoldás a magánszolgáltatók bevonása, az intézményi eltérések miatt szigorúbban ellenőriznek a jövőben, csakúgy, mint az eltérő kontrolling adatok miatt. Mint elhangzott, a Heves vármegyei pilot alapján számolnák fel az újraképződő kórházi adósságoknak.

A várólistákat 2010 óta követik nyomon, azóta összesen 70 milliárd forint érkezett ezek csökkentésére, ami a a NEAK főosztályvezető szerint 2020-ig szép eredményt is hozott. "A Covid után vannak területek, ahol gyakorlatilag visszatértünk a kezdetekhez"- jegyezte meg Pálosi Mihály. Évente 60 millió orvos-beteg találkozás történik, és 800 ezer műtét, ebből 240 ezer műtétnél van várólista, 27 ezren 60 napon túl várakoznak. Most Magyarországon az egyik leggyakrabban végzett beavatkozás a szürkehályog műtét, évente 95 ezer operációt végeznek, jelenleg 4500-an vannak várólistán. A szakorvostól a műtőig a szürkehályog esetében átlagban 45 nap telik el, ugyan a háziorvostól a szemészig eltelt időt egyelőre nem mérik.

A csípő- és térdprotézis műtétek esetében a várakozási idő rendkívül hosszú. A csípőprotézis műtétre akár három hónaptól háromnegyed évig is várni kell, hiszen a 7 ezer fős várólistán sokan sorban állnak. A térdprotézis műtéteknél a helyzet hasonló: bár a szerencsésebb esetekben fél éven belül sorra kerülhet valaki a 13 500 fős várólistáról, a legtöbb beteg sajnos egy évnél is tovább várakozik, és van, ahol még ezt követően is hónapok telhetnek el, mire végre elérkezik az operáció ideje. A várakozási idő tekintetében a Nyugat-Dunántúl és Észak-Magyarország lakói különösen nehéz helyzetben találják magukat. A gerincműtétek viszonylag kevesebb embert érintenek, mivel a speciális beavatkozásokat csupán néhány kiválasztott intézmény végzi az országban.

A csípőprotézis műtétek terén szinte a kezdeti időszakhoz hasonló állapotokat tapasztaltunk, míg a térdprotézis beavatkozásoknál lényeges pozícióvesztés figyelhető meg.

- nyilatkozott a főosztályvezető, hangsúlyozva, hogy a NEAK statisztikái szerint az intézmények között jelentős eltérések figyelhetők meg. Az alapján, hogy a listára kerülés feltételei nem mindenhol azonosak, szakmai csoportok bevonásával dolgoznak ki várólista protokollokat. Ezekből világossá válik, milyen kritériumok alapján részesül előjegyzésben a beteg, és milyen lehetőségek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy előrébb lépjen a várólistán.

"Az év kezdetén egy keretet állítottunk fel, amely intézményenként kétezer műtétet ölelt fel. Szeptember 30-ig azonban időarányosan mindössze a keret kevesebb mint felét sikerült teljesítenünk" - emelte ki, megjegyezve, hogy a kórházak fele még nem is indította el ezen források felhasználását, amely elsősorban csípő- és térdprotézis műtétekre vonatkozik.

- tudatta a NAV főosztályvezetője.

"A műtéti beavatkozások terén sok helyen hetente csupán egyetlen alkalommal történik operáció, évente pedig mindössze 50 esetben. Pest vármegyében meglehetősen csekély a betegek érdeklődése a műtétek iránt. Azokban az országokban, ahol kedvezőbb a helyzet, a hasonló ellátásokat szakmai központokba szervezik. A várólisták csupán az egészségügyi ellátás egy szűk szeletét képviselik, hiszen a statisztikák szerint összesen 2400 műtétről van szó. A NEAK megfigyelése szerint, a finanszírozási szempontok nem állnak a műtétek végrehajtásának útjában, de a finanszírozott műtétek felénél nem valósul meg a beavatkozás, továbbá jelentős eltérések tapasztalhatók az intézmények között a várólistákra való felkerülés tekintetében" – nyilatkozta.

Egy új szakmai szabályrendszer bevezetése terveződik, amely célja a műtéti eljárások hatékonyabb lebonyolítása. A javaslat szerint a beavatkozásokat helyben kellene végezni, vagy olyan központokban, ahol a szakemberek heti 30-40 műtétet hajtanak végre. Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója hangsúlyozta, hogy örömmel látnák, ha a közbeszédből eltűnne a várólista téma; a javasolt kórházakban heti két műtéttel már jelentősen, akár a felére is csökkenthető a várakozási idő. A várólista csökkentésére rendelkezésre álló 5 milliárdos forrásból még 3 milliárd forint felhasználására van lehetőség, amely a többletműszakok költségeit is fedezheti.

Idén négyezer protetikai műtétet magánszolgáltatónál végeztek el, ennyi család került olyan helyzetbe, hogy 2-4 millió forintot ki kellett termelnie

Kiss Zsolt véleménye szerint ez a helyzet nem tartható fenn.

A NEAK főigazgatója a belügyminiszter szavait idézve hangsúlyozta, hogy fontos újragondolni, milyen formában engedjük át a teljes munkaidőben dolgozó orvosokat a magánpraxis világába. Kiemelte, hogy több alkalommal is felmerült olyan javaslat, amely szerint magánszolgáltatók bevonása történhetne ebbe a folyamatba.

Ez legalább 1,5 millió forintos kiadással csak annak az orvosnak jelentene valamilyen co-payment megoldást, aki közfoglalkoztatottként is el tudja végezni a műtétet. Magam részéről nem támogatom ezt, ebben a rendszerben kell megoldást találni a várólisták redukálására

Kőrösi László főigazgató-helyettes hangsúlyozta, hogy léteznek vidéki egyetemi intézmények, ahol nem tartják be a jogszabályi előírásokat, amelyek megkövetelik a köz- és magánellátás szigorú térbeli és időbeli elkülönítését. "A betegek ugyanazon az ágyon fekszenek, ugyanott és ugyanazzal az eszközökkel operálják őket a közellátási munkaidő alatt" - részletezte. Azt is feltételezik, hogy ez a jelenség több intézményben is jelen van, ezért a NEAK a magánellátók fokozódó térnyerése miatt szigorúbb ellenőrzést tervez a jövőben.

Kiss Zsolt hangsúlyozta, hogy a biztosítók számára előnyösebb és kiszámíthatóbb, ha a minőségelvű finanszírozási rendszer részeként működnek. "Az egészségügyi ellátórendszer szempontjából nem kedvező, ha jelentős havi esetszám-elmaradás tapasztalható" - tette hozzá. Kiemelte, hogy a kórházi ágyak kihasználatlansága történelmi csúcsot ért el, ami a Covid-19 időszakot leszámítva példa nélküli. A rövidebb benntartózkodási idővel jellemzett aktív fekvőbeteg osztályokon a 42561 ágyból 3764 jelenleg nem üzemel, amely szám magában foglalja az átalakítások miatt lezárt egységeket is. Regionálisan jelentős eltérések figyelhetők meg, de a krónikus fekvőbeteg ellátás 26 ezer ágyából is hasonló kihasználatlansági arányokkal találkozhatunk - tájékoztatta a közönséget a főigazgató.

Az előadás során hangsúlyozta, hogy a NEAK kiadásainak 42%-a, amely magában foglalja az alapellátást és a fogorvosi szolgáltatásokat is, már 1,1 ezer milliárd forintot tesz ki az emelt bérek kifizetése miatt. Az év elején a mozgó bérek költsége havi 74-75 milliárd forint körül alakult, míg decemberre a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek már 77 milliárdot kell erre a célra elkülönítenie. "A biztosító számára előnyösebb lenne, ha a bérelemek integrálódnának az alapbérbe" - tette hozzá. Ennek következtében a 198 ezer forintos alapbér 420 ezer forintra, míg a krónikus fekvőbetegellátás napidíja 6 600 forintról 13 300 forintra emelkedne.

A kórházi adósságállományról szólva elmondta - az egészségügyi államtitkár korábbi közlését alátámasztva -, hogy október végén 117,6 milliárd forint volt a lejárt kötelezettségállomány. "A konszolidáció egy része még idén, a fennmaradó tétel térítése legalább januárban megtörténik"- fogalmazott.

A főigazgató megemlítette, hogy osztályos kontollingban is 20-25 százaékos eltéréseket tapasztaltak egyes intézményeknél. Kiss Zsolt szerint már januárban közelebb kerülhetnek egymáshoz a kórházi finanszírozás és a valós kiadások számai, a Takács Péter által is említett ráfordítás adatgyűjtéssel, "ha nem is intézményi szinten, hanem összellátórendszeri szinten ki tudjuk egyenlíteni a folyamatokat". A Heves vármegyei pilotprogram alapján jobban meg tudják határozni többek között az egy betegre eső "hotelköltségeket", azaz a kórházi benntartózkodással járó étkezés, mosdatás, rezsikiadásokat.

A NEAK főigazgató-helyettese Kőrösi László elmondta, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságnak (KEF) a kórházak üzemeltetése éves szintem 30 milliárd forintos tételt jelent. A ráfordítás adatgyűjtés projekt részleteiteiről beszámolva ismertette, hogy az egri kórházban indult aminek kiadásaiból országos átlagot becsülve, már beépítették a költségvetésbe a havonta 1,5 milliárdos éves szintem 150 milliárdos pluszforrást. A modellhez a pilotprogram részeként csatlakozik a gyöngyösi és hatvani kórház, és további hét intézmény, a nyíregyházi, székesfehérvári, győri, a GOKVI, a Korányi, az Uzsoki kórház került be a folyamatba. Mint kiemelte, ezzel a betegségcsoportokhoz köthető kiadások 80-90 százalékát meg tudják határozni.

A valós értéken történő finanszírozás elérése a fő célunk, amely lehetővé teszi az adósságállomány növekedésének megfékezését.

- emelte ki.

Megjegyezte, a jelenlegi rendszer nem feltétlenül a megfelelő ellátásra ösztönöz ,,inkább az adósságállományról szóló jelentés jó előkészítésére". Elmondása szerint van olyan intézmény, amely nagyon gyanúsan viselkedik ebből a szempontból: havi 2-3 milliárd forinttal nő a lejárt adósságállománya, a konszolidáció után ismét megemelkedik, mikor rájön, hogy figyelik, akkor hirtelen csökken dokumentált tartozás. "Ez nem járható út, amit felismert a belügyminiszter is, ezért az ilyen intézményeket kiemelt figyelemmel fogjuk kísérni" - húzta alá a A NEAK főigazgató-helyettese.