A műholdas felvételek révén bukkantak rá a Balaton mélyén rejtőző elsüllyedt falura.
A Balaton titokzatos mélyén megbúvó, rég elfeledett település, Lostá története új fényben tűnt fel a modern műholdas felvételek elemzésének köszönhetően. Ez a középkori legenda, amely a krónikákban is nyomot hagyott, a víz alatt rejtőző elsüllyedt civilizációk mítoszát idézi. A kutatók a Balaton vízszintjének mesterséges emelése következtében eltűnt település nyomait kutatva felfedezéseikkel az ősi múlt titkait próbálják feltárni.
A Balaton története nem csupán a természet csodáit tükrözi, hanem az emberi történelem viharos eseményeit is. A 13. századi krónikák tanúsága szerint a Tihanyi-félsziget lakói a mongol invázió fenyegetettsége miatt merész lépésre szánták el magukat: duzzasztógátat emeltek a Sió völgyében. E döntés következményeként a Balaton vízszintje körülbelül öt méterrel megemelkedett, s ennek hatására a tó hullámai elnyeltek több települést, közöttük a legendás Lostát is, amely immár csak a víz alatti emlékek között él tovább.
A helyi legendák szerint a Tihanyi Apátság megóvása érdekében különleges módszereket alkalmaztak. A víz használatának mesterfogását már a 16. században, a török ostrom idején is sikerrel alkalmazták – számol be róla a veol.hu.
A Losta mítosza évszázadok óta foglalkoztatja a helyieket és a tudósokat egyaránt. A legendák szerint ez a titokzatos település a Tihany és Zamárdi közötti vidék rejtekében húzódhatott, mielőtt a természeti csapás elmosta volna nyomait. Az utalások és régi iratok alapján sokan próbálják felderíteni a rejtélyt, amely nemcsak a helyi kultúra része, hanem a kutatók fantáziáját is megmozdítja.
A Balaton vízszintje az emberi beavatkozások előtt alacsonyabb volt, így valószínű, hogy a jelenlegi tómeder egykor sokkal szélesebb területeket ölelt fel, beleértve a falu épületeit és mezőgazdasági területeit is.
A tihanyi apátság 1082-es adománylevelében említett Lostát névvel kapcsolatban számos elmélet létezik, amelyek szerint a tó elnevezése is kapcsolódhat a helyhez. Ezt azonban eddig még nem sikerült egyértelműen bizonyítani. Érdemes megjegyezni, hogy a falu eltűnése nem a természet erejének következménye volt, hanem egy tudatos emberi stratégia eredménye.
a modern technológia új dimenziót nyithat a legendák világában. A Sentinel-2 műhold által készített, közel 800 kilométeres magasságból készült felvételek betekintést nyújtanak a múlt rejtélyeibe, és lehetőséget adnak arra, hogy felfedezzük a vízrajzi anomáliákat, valamint a sekély mintázatokat, amelyeket Tihany és Zamárdi között figyeltek meg. Érdekes módon ez a terület pontosan megfelel annak a helyszínnek, amelyet a krónikák Losta falu néven említenek. Míg a tudományos megerősítés még nem érkezett meg, a felfedezés új kérdéseket vet fel a régió történetével kapcsolatban, és izgalmas lehetőségeket kínál a kutatók számára.
A műholdas felvételekből származó információk megerősítik azt a meggyőződést, hogy a "magyar Atlantisz" mítosza valós történelmi gyökerekkel bír.
A Balaton hullámainak simogató ölelésében rejtőzhetnek a falu titkos nyomai.
A Balaton mélyén rejtőző település története szorosan összefonódik a világ egyik legismertebb mítoszával, az elveszett Atlantisszal. Platón görög filozófus i.e. 360 körül megfogalmazott legendája egy olyan fejlett, de erkölcsileg megromlott civilizációról mesél, amely "egy nap és egy éjszaka alatt" eltűnt a tenger mélyére. E mítosz iránti vonzalom napjainkban is töretlen: például 2025-ben a Kanári-szigetek környékén sonar-felvételek alapján olyan tengerfenéki struktúrákat fedeztek fel, melyek meglepő hasonlóságot mutatnak Platón leírásával, beleértve a koncentrikus falakat és csatornákat. Ez a felfedezés újraélesztette a régi legendák iránti érdeklődést, és számos kutatót ösztönzött arra, hogy mélyebben beleássa magát az Atlantisz rejtélyébe.
Bár a Balatonhoz tartozó Losta falu nem volt híres fejlett birodalom, és a vízszintemelés mögött álló okok is jól ismertek, a két legenda közös motívuma az emberi vágyakozás a régi, víz alá süllyedt múlt felfedezésére.
