A magyar kormány örökségéből nőhetne ki Donald Tusk, mint egy új szuperhatalom.
2025 januárjában Lengyelország második alkalommal tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki pozícióját, ezúttal Magyarországotól átvéve a stafétát. Ez az időszak különösen izgalmas, hiszen globális és európai szinten is számos kihívás és lehetőség vár ránk. Varsóval szemben hatalmas elvárások fogalmazódtak meg, és sokan már a magyar EU-elnökség júliusi kezdetétől számolják a napokat, hogy a lengyelek átvegyék a vezetést. Az új tanácsi elnökség fókuszában olyan kulcsfontosságú kérdések állnak, mint a biztonságpolitika, az energiatranszformáció, a gazdasági reziliencia, és az EU versenyképességének erősítése. Lengyelország célja, hogy ebben az időszakban egyértelműen meghatározza a saját prioritásait, és aktívan részt vegyen az unió jövőjét formáló folyamatok irányításában.
A magyar EU-elnökség érdemi szakasza eseménytelen csúccsal zárult a karácsonyi hét előestéjén. A brüsszeli Európa-épület tanácstermében már kezdett körvonalazódni, hogy a látszólag konfliktusos, de az adminisztrációs feladatok terén meglepően zökkenőmentes magyar elnökség után a lengyel elnökségnek is komoly kihívásokkal kell szembenéznie, ha a lényegi döntésekre szeretne összpontosítani.
Miközben az Európai Tanács impozáns épületében újságírók és diplomaták feszülten figyelték az ólomlábakon vánszorgó időt a hivatalos program végéig, a tanácsterem falai között Orbán Viktor magyar miniszterelnök - egy kis feszültséget csempészve a légkörbe - bejelentette a többi tagállami vezetőnek, hogy
A tervek szerint meg akarják várni Donald Trump amerikai beiktatását, mielőtt véglegesen döntést hoznának az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításáról.
Mindez különösen a lengyel tisztviselők haragját váltotta ki: a január 1-től soros elnökséget átvevő Lengyelország számára egy komoly kihívás áll előtt, hiszen az orosz-ukrán háború februári harmadik évfordulójáig meg kell győznie Magyarországot arról, hogy ne gátolja a szankciók meghosszabbítását.
Az év végi csúcstalálkozó végül nem hozott különösebb izgalmakat. Az egynapos tárgyalások után pénteken az uniós bürokrácia, a diplomaták és az újságírók is a belváros bolthálózatába vetették magukat, hogy az utolsó pillanatokban beszerezzék a karácsonyi ajándékokat. Különösen nem rázta meg az uniós terveket az a hír sem, hogy a csúcs alatt derült ki, Magyarország menedéket nyújtott a Lengyelországban körözött Marcin Romanowskinak, akit a lengyel igazságügyi tárca az Igazságosság Alap pénzének hűtlen kezelésével vádol.
A lengyel diplomácia viszont zokon vette a magyar lépést, amit formálisan és informálisan is jeleztek.
Az első napok után – miután Orbán Viktor magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök látogatásait lebonyolította – a magyar elnökség helyzete egyre feszültebbé vált. Sokan már a lengyel átvételre készültek, izgatottan figyelve az eseményeket. Eközben a varsói kormány kihasználta a körülmények adta lehetőségeket, és szinte rocksztárként lépett a nyilvánosság elé, bőséges ígéreteket téve a számos dosszié végleges lezárására.
Néhol keresztbe is téve a magyar elnökségnek, amely az adminisztrációs, brüsszeli tárgyalási köröket hatékonyan vezette, amennyire ezt az intézményi átmenet engedte. Ugyanis hiába állt fel egy teljesen új Európai Parlament, valamint foglalta el helyét egy hónappal a tervezett időpont után az Európai Bizottság, sok esetben nem ez, hanem a lengyelek tartózkodása vagy vétója akadályozta meg, hogy egyes tárgyalási dossziékat lezárjanak.
Varsó tudatosan magasra helyezte a lécet, hogy az európai színtéren új erőként ragyoghasson a januárban kezdődő félévben.
A lengyel elnökség előzetesen bemutatott programjának középpontjában a biztonság fogalma áll, amelyet a lehető legszélesebb spektrumban kívánnak megerősíteni. Agnieszka Bartol, Lengyelország EU-hoz akkreditált nagykövete hangsúlyozza, hogy a biztonság iránti igény az emberek mindennapi elvárásainak fontos tükörképe. Az elnökség a kérdést hét különböző dimenzióból közelíti meg, beleértve a külső és belső biztonságot, a gazdasági stabilitást, az élelmiszer-ellátás minőségét, a kritikus gyógyszerek hozzáférhetőségét, valamint az energiaárak megfizethetőségét.
Az energiaellátás biztosítása és az energiafüggetlenség megteremtése kiemelt figyelmet kap majd.
A lengyel elnökség célkitűzései között szerepel az energiaárak csökkentése, amely mind a vállalkozásokat, mind a fogyasztókat kedvezően érinti. E mellett a források sokszínűsítése is prioritás, hogy biztosítsák az energiafüggetlenséget. Kiemelt jelentőséggel bírnak a Balti-tengeren megvalósuló offshore szélenergia-projektek, valamint az energiaszállító infrastruktúra védelme. A program továbbá hangsúlyozza a belső piac harmonikus integrációját és a megújuló energiaforrásokba történő befektetések fontosságát.
A biztonság másik lényeges aspektusa az Európai Unió határainak védelme. Ezen kívül a kiberbiztonság erősítése, a dezinformációval szembeni aktív fellépés, valamint az EU védelmi iparának innovatív fejlesztése is kulcsfontosságú szerepet tölt be.
A 2023-ban elért, 279 milliárd euróra rúgó, történelmi csúcsot jelentő európai védelmi kiadások ellenére is elengedhetetlen, hogy újabb forrásokat aktiváljunk.
Mario Draghi versenyképességről szóló jelentése szerint az EU-nak a következő évtizedben további 500 milliárd eurót kell mobilizálnia ahhoz, hogy lépést tartson az olyan globális szereplőkkel, mint az Egyesült Államok és Kína. Lengyelország célja, hogy új finanszírozási mechanizmusokat dolgozzon ki, például az Európai Beruházási Bank és az Európai Védelmi Ügynökség közötti szorosabb együttműködés révén.
Lengyelország hagyományosan szoros kötelékeket ápol az Egyesült Államokkal, és ez a transzatlanti szolidaritás az elnöki program egyik sarokkövévé válik. Az ország kiemelkedő szerepet tölt be a NATO keleti szárnyának védelmében, és célja, hogy ezt a pozíciót tovább erősítse az EU-n belüli egyeztetések során is. Az Egyesült Államokkal való együttműködés kulcsfontosságú a védelmi ipar fejlesztésében, valamint a Kína által támasztott kihívások hatékony kezelésében.
Nem meglepő, hogy Brüsszelben sokan úgy vélik, Donald Tusk, a lengyel miniszterelnök, eséllyel pályázik az uniós főtárgyalói posztra, ahol Donald Trumppal köthet megállapodásokat. Egyrészt a tapasztalt európai vezető könnyedén megszerezheti a szükséges felhatalmazást a tagállamoktól, másrészt a fegyver- és energiavásárlások révén könnyedén nyerheti el a megválasztott amerikai elnök bizalmát.
Az amerikai fegyverek beszerzése és az amerikai hitelek alkalmazása a lengyel katonai erőforrások fejlesztésére szervesen beilleszkedik ebbe a koncepcióba.
A regionális együttműködés hangsúlyos szerepet játszik a lengyel elnökség időszakában. Lengyelország ambiciózus célja, hogy vezető pozíciót töltsön be a Balti-tenger körüli országok között, különös figyelmet fordítva a Balti-tengeri nyolcak (NB8) közötti együttműködésre. A Harpsundban lebonyolított találkozón Donald Tusk lengyel miniszterelnök kiemelte az "Keleti Pajzs" program jelentőségét, amely közös katonai missziók megszervezésére és a Balti-tengeri infrastruktúra védelmére irányul. Továbbá, a régióban elhelyezkedő offshore szélfarmok fejlesztésének elősegítése és a közös biztonsági kezdeményezések támogatása is napirendre került, jelezve a régió gazdasági és védelmi együttműködésének erősítésére irányuló törekvéseket.
A lengyel elnökség ezenkívül a Weimari Háromszög keretében (Lengyelország, Németország és Franciaország) is erősíteni kívánja az együttműködést. Az EU védelmi autonómiájának megteremtése érdekében a három ország közötti koordináció kulcsfontosságú lesz, különösen az Eurobondok bevezetésére vonatkozó javaslatok tekintetében. Bár Németország egyelőre szkeptikus, az informális megbeszélések alapján egyre inkább körvonalazódik egy konszenzus.
A biztonság fogalma messze túlmutat a katonai és határvédelmi aspektusokon. Lengyelország számára a gazdasági és társadalmi reziliencia erősítése is elsődleges jelentőséggel bír. Különös hangsúlyt kap a kohéziós politikák reformja, mivel a keleti tagállamoknak nyújtott támogatások elengedhetetlenek a határ menti régiók stabilitásának fenntartásához.
A digitális transzformáció és az innováció támogatása szintén része a lengyel elnökség stratégiájának. A mesterséges intelligencia (AI) és a félvezető technológia fejlesztése kiemelt terület, amely hozzájárul az EU technológiai függetlenségéhez. Lengyelország például 1 milliárd zlotyt kíván befektetni egy mesterséges intelligencia-gyár létrehozásába Krakkóban.
Lengyelország EU-elnökségének sikeressége szorosan összefonódik azzal a képességgel, hogy hatékonyan egyensúlyozzon a rövid távú kihívások megoldása és a hosszú távú stratégiai célok elérése között. Az energiabiztonság és a zöld átmenet érdekében hozott intézkedések nem csupán az elnökségi időszak során, hanem a következő években is kulcsszerepet fognak játszani, és alapjaiban határozzák meg a jövőbeli politikai irányvonalat.
Egyre fokozódik a feszültség az uniós vitákban, ahol a Parlament, a Bizottság és a tagállami kormányok nézetei egyre inkább eltérnek egymástól.
Az Európai Unió demokratikus folyamatai védelme kiemelt fontosságú a lengyel program szempontjából. A dezinformáció elleni harc, a polgári részvétel ösztönzése és a média függetlenségének garantálása kulcsszerepet töltenek be az EU demokratikus stabilitásának megőrzésében. E tényezők együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a demokratikus értékek és intézmények megerősödjenek, és a polgárok aktív szerepvállalása révén egy élhetőbb jövőt teremtsenek.
Lengyelország második EU-elnöksége lehetőséget kínál arra, hogy az ország új szintre emelje regionális és európai vezető szerepét. Az elmúlt években az ország politikája gyakran euroszkeptikus volt, de Donald Tusk kormányának proeurópai irányvonala új lendületet adott a lengyel diplomáciának.
Az ország szorosabb együttműködést keres Németországgal és Franciaországgal, miközben a Balti-térség és Kelet-Európa irányába is erősíti kapcsolatait, hogy valódi unión belüli nagyhatalommá váljon.
Lengyelország 2011-es elnöksége alatt a biztonság kérdése került a középpontba, de az akkori prioritások jelentős eltérést mutatnak a ma uralkodó kihívásoktól. Míg 2011-ben az EU és Oroszország közötti kapcsolatok javítása még reális célkitűzésnek számított, ma már egészen más geopolitikai környezetben kell navigálni. Az akkori döntések, mint például a kalinyingrádi rakétavédelmi bázis létrehozásáról szóló megállapodás, egyértelműen tükrözik Lengyelország stratégiai gondolkodását és előrelátását, amely a jövőbeli biztonsági kihívásokra is figyelemmel volt.
