A magyar állam kiemelkedő mértékben fektet saját működésébe, miközben a magyar háztartások anyagi helyzete az Európai Unióban a legrosszabbak közé tartozik.
Oblath Gábor közgazdász, a Kopint-Tárki tudományos főtanácsadója, a Telexen közzétett gazdasági elemzésében kiemeli, hogy míg az európai kontextusban a magyar háztartások fogyasztása rendkívül alacsony szinten mozog, addig a hazai kormányzat közösségi, különösen a közigazgatási szektorban megvalósuló fogyasztása drámaian magas.
Magyarország az Európai Unió leglassabban fejlődő tagállamai közé került, ahogy az Eurostat 2025 nyarán közzétett, 2024-re vonatkozó statisztikái is mutatják. Ezek az adatok az egy főre jutó tényleges fogyasztás és a háztartási fogyasztási kiadások vásárlóerő-paritáson mért szintje alapján készültek, és rávilágítanak a gazdasági helyzet aggasztó alakulására.
Amint az az Eurostat adataiból kiderül, a kormány "közösségi fogyasztási" kiadásai (ide tartozik a közigazgatás, a rend- és a honvédelem, a környezetvédelem) egy főre vetítve 2024-ben majdnem 30 százalékkal haladták meg az EU átlagát. Ezzel - teszi hozzá Oblath Gábor - megőriztük azt a vezető helyünket, ahova még 2022-ben kerültünk.
Emellett nálunk a legnagyobb az eltérés a kormány "közösségi fogyasztási" kiadásai és a háztartásoknak juttatott természetbeni szolgáltatások - mint az oktatás vagy az egészségügy - között is.
Az elemzések alapján világossá válik, hogy az állam "közösségi fogyasztásának" jelentős hányada közigazgatási költségekből tevődik össze. Ez azt jelenti, hogy a kormányzat főként saját működésére és belső céljaira irányítja a kiadásait.
Érdekes megfigyelni, hogy ezek a kiadások nem mindig járulnak hozzá a lakosság jólétéhez, mégis képesek a GDP növelésére. Ilyen példákat találhatunk a miniszterek javadalmazásában, továbbá azokban a propagandaeszközökben is, mint amilyenek a nemzeti konzultációk vagy a plakátkampányok.
E két mutató valódiságát talán a legszemléletesebben úgy tudjuk bemutatni, ha visszaemlékezünk arra, hogy...
A kormány augusztus 22. és szeptember 20. között közel egymilliárd forintot fordított a Facebookon történő propagandára, ami megegyezik azzal az összeggel, amit diagnosztikai képalkotó eszközök, mint például CT-k és MRI-k beszerzésére költöttek.
Ahogyan Oblath Gábor megfogalmazza, Magyarország az utóbbi két év során a közösségi fogyasztási kiadások terén az uniós rangsor élére került. Ezt a fejlődést azonban ellentmondásosan kíséri, hogy a háztartások egyéni fogyasztásában jelentős lemaradást mutatunk az EU többi tagállamához képest.
Illetve, ha tovább olvasnál a témában, a szerző két tanulmányt is ajánl:
