A hírszerzési dossziék, melyek következtében Iránban káosz tört ki.

Izrael június 13-án egy merész lépést tett, amikor háborút hirdetett Irán ellen, és ezt nem véletlenszerűen tette. A hírszerzési adatok szerint Irán eljutott ahhoz a kritikus ponthoz, ahonnan már nem lehet visszafordulni az atomfegyverek megszerzésére irányuló ambíciói felé.

Állítólag megalapozott bizonyítékok késztették Izrael biztonsági szerveit arra, hogy támogassák a katonai akciót. E bizonyítékokat bemutatták az Egyesült Államoknak és más nyugati szövetségeseknek, akik kulcsszerepet játszottak abban, hogy támogassák a döntést, amely végül az Egyesült Államok aktív részvételéhez vezetett a konfliktusban.

Az Izrael által közzétett információk alapos és részletes beszámolót nyújtanak arról, hogy az iráni tudósok atombomba kifejlesztésére törekedtek. A dosszié két kulcsfontosságú bizonyítékot tartalmaz ezzel az állítással kapcsolatban. Az első bizonyíték arra utal, hogy egy iráni tudományos csoport olyan mennyiségű, fegyverminőségű dúsítású nukleáris anyagot tárolt, amelyről a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) megfigyelői nem voltak tudomással. Június 9-én az IAEA nyilvánosságra hozta, hogy Irán több mint 400 kilogramm szinte fegyverminőségűre dúsított uránnal rendelkezik.

A második bejelentett bizonyíték arra utal, hogy a tudósok gyorsított ütemben haladtak munkájukkal, és találkozót terveztek az iráni rakétahadtest vezetőivel. E lépés mögött nyilvánvalóan az állt, hogy előkészítsék egy nukleáris robbanófej és egy rakéta jövőbeli "párosítását" - számolt be erről a The Economist.

Az IAEA számos jelentést hozott nyilvánosságra, amelyek részletesen dokumentálják a helyzetet, elsősorban Izrael és más államok által szolgáltatott hírszerzési információk alapján. 2018-ban a Harvard Egyetem kutatócsoportja is közzétette saját elemzését, amely az Izrael által megszerzett iráni dokumentumokra épült. Ezek a források együttesen egy átfogó és tartós iráni törekvést vázoltak fel, amelynek célja a bombához szükséges uránmag előállítása volt. A program részeként olyan robbanóanyagot is fejlesztettek, amely képes a mag implóziós folyamatát kiváltani, valamint tervezték egy gömb alakú hasznos teher elhelyezését az iráni Shahab-3 ballisztikus rakétán. Az IAEA egy május 31-én publikált jelentésében megjegyezte, hogy Irán 2003-ban úgy tervezte, hogy végrehajtja azt, amit az Institute for Science and International Security nevű kutatóintézet "hideg tesztnek" nevezett. Ez a teszt nem fegyver minőségű uránt, hanem természetes vagy szegényített uránt használt volna.

Izrael hírszerzési elemzései részben megerősítik ezeket az információkat. Az állítások szerint iráni tudósok egy csoportja évek óta dolgozik nyílt és titkos fegyverkezési kutatásokon. E törekvések gyökerei az Irán hivatalos nukleáris fegyverek fejlesztésére irányuló, Amad néven ismert kutatási programhoz nyúlnak vissza, amelyet 2003-ban leállítottak, mivel akkor már aggódtak az Egyesült Államok esetleges katonai támadása miatt. A tudósok munkáját valószínűleg az iráni Védelmi Innovációs és Kutatási Szervezet keretein belül folytatták, amelynek fárszi neve SPND. A projekttel kapcsolatos információkkal rendelkező kevés ember egyike Mohammad Bagheri vezérőrnagy volt, aki az iráni hadsereg vezérkari főnökeként irányította mind a hagyományos fegyveres erőket, mind az Iszlám Forradalmi Gárdát (IRGC).

A hírek szerint körülbelül hat évvel ezelőtt a tudósok egy titkos, speciális központot alapítottak, amelyet Mohsen Fakhrizadeh, a korábbi AMAD program igazgatója vezetett. Ennek a csapatnak az volt a fő célja, hogy meggyorsítsa a fegyverkezési folyamatokat. Fakhrizadeh úr tragikus sorsa 2020 novemberében következett be, amikor Izrael meggyilkolta őt. Azóta a csoport szövetségeseivel megosztott további értékelések alapján kiderült, hogy tavaly év végén fokozták kutatási tevékenységeiket. Irán számára különösen motiváló tényező volt, hogy szembesülnie kellett a Hamász és a Hezbollah harci pozícióinak gyengülésével Gázában és Libanonban.

Az izraeli hírszerzés legfrissebb információi alapján az iraki légierő tudósai és a ballisztikus rakétákért felelős parancsnokok között egy fontos találkozó előkészületei zajlanak. Az Izrael által szövetségeseivel megosztott adatok szerint ez a tervezett esemény mérföldkőnek számít, mivel a rakétaprogramok vezetői először kapnak betekintést a nukleáris technológiák rejtelmeibe. Ez pedig arra utal, hogy a nukleáris eszközök és a rakéták robbanófejeinek "párosításának" kidolgozása hamarosan kezdetét veheti. Érdemes megjegyezni, hogy Irán már korábban is foglalkozott hasonló kutatásokkal; 2011-ben az IAEA hivatkozott olyan információkra, amelyek szerint Irán számítógépes modellezéssel vizsgálta, hogyan viselkedne egy "gömb alakú hasznos teher" a ballisztikus rakétán való indítás során fellépő erőhatások alatt.