A DK javaslata szerint a jövőben börtönbüntetéssel sújtanák azokat a gyóntató papokat, akik nem tesznek bejelentést a kiskorúakat érintő bűncselekmények gyanújáról.

A katolikus egyházban a gyónás szentség, ezért a gyóntató pap a hitéleti szolgálata során tudomására jutott, személyiségi jogot érintő információkat nem köteles állami hatóságok tudomására hozni, nem köteles terhelő tényeket bejelenteni, de a bíróság sem kötelezheti tanúvallomásra. A Demokratikus Koalíció törvényjavaslatában felmentené a titoktartási kötelezettség alól azt a papot, aki gyónás során kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanújáról szerez tudomást.

A Demokratikus Koalíció (DK) a közelmúltban törvényjavaslatot terjesztett az Országgyűlés elé, amelyben a kiskorúakat érintő bűncselekmények gyanúja esetén a gyónási titok eltörlését javasolják. Az előterjesztés hangsúlyozza, hogy az utóbbi évek tapasztalatai alapján a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények - különösen a szexuális visszaélések, bántalmazások és elhanyagolások - jelentős része rejtve marad. A szükséges feltárás és a hatósági beavatkozás gyakran meghiúsul a titoktartási kötelezettségek túlzott értelmezése miatt. Ez különösen problémás az egyházi személyek esetében, akik bizalmas információkat szerezhetnek hitéleti tevékenységeik során, ám ezek az információk gyakran elérhetetlenek a hatóságok számára. A jelenlegi jogi keretek tehát nem biztosítanak megfelelő alapot arra, hogy az illetékes hatóságok időben értesüljenek a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekményekről, ez pedig megakadályozza a további károk megelőzését.

A gyónás, vagyis a bűnök beismerésének gyakorlata számos vallási hagyományban megtalálható. A kereszténység korai időszakában, különösen az üldözések sötét éveiben, sokan kényszerből elfordultak hitüktől. Amikor azonban belátták gyengeségüket és valóban megbánták tetteiket, a közösség csak egy nyilvános bűnvallomás után volt hajlandó újra befogadni őket. Ekkor a közösség, Isten nevében, bocsánatot hirdetett számukra. Jézus ígérete is ezt a megbocsátás fontosságát hangsúlyozza:

A bűnvallomás közösségi gyakorlata fokozatosan háttérbe szorult, ám az ír misszionáriusok tevékenysége révén, a keleti keresztények példáját követve, a nyugati egyházban is egyre inkább elterjedt a személyes bűnbánat szertartása, amelyet fülgyónásnak nevezünk. 1215-ben a negyedik lateráni zsinat hivatalosan is kötelezővé tette az évi egyszeri gyónást. A felszentelt papok, mint Isten földi helytartói, hallgatták meg a hívők bűnvallomását, és a "Szentháromság Egy Isten" nevében adtak feloldozást a megbánó lelkeknek.

A titoktartás elsősorban a gyóntató papra vonatkozik, azonban minden olyan személy is köteles titokban tartani a gyónás során elhangzottakat, aki bármilyen formában információhoz jutott ezekről.

Az Egyházi Törvénykönyv, más néven Codex Iuris Canonici, világosan megfogalmazza:

az a gyóntató, aki a gyónási titkot közvetlenül megsérti, az Apostoli Szentszéknek fenntartott önmagától beálló kiközösítésbe esik, aki pedig csak közvetve teszi ezt, a büntetendő cselekmény súlyossága szerint büntetendő.

A gyónási titok fogalma nem csupán a vallási szférában, hanem a világi jogrendben is jelentős szerepet játszik. Már 1952-ben, a polgári perrendtartásról szóló III. törvény megállapította, hogy bizonyos szakmák képviselői, mint például ügyvédek és orvosok, jogosultak megtagadni a tanúvallomást, amennyiben ezzel titoktartási kötelezettségüket sértenék meg. Érdekesség, hogy a lelkészi titoktartás jogi elismerése csupán a rendszerváltozás után, 1998-ban történt meg, amikor a büntetőeljárási törvény kifejezetten rögzítette, hogy a lelkészek és egyházi személyek nem kötelezhetők arra, hogy tanúként vallomást tegyenek olyan információkról, amelyekre a hivatásukból adódó titoktartási kötelezettségük vonatkozik.

A lelkiismereti és vallásszabadság jogának, továbbá az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogi helyzetének szabályozásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény világosan megfogalmazza:

Az egyházi személy a hitéleti feladatai során szerzett, személyes jogokat érintő információkat nem köteles megosztani az állami hatóságokkal.

Tehát a gyóntató pap nem köteles felfedni a terhelő információkat a nyomozati eljárások során, és a bíróság sem kényszerítheti a tanúskodásra.

A Demokratikus Koalíció javaslata szerint a szabályozást olyan módon bővítenék, hogy az egyházi személyek a hitéleti tevékenységeik során tudomásukra jutott, személyes adatokat továbbra sem lennének kötelesek felfedni az állami hatóságok előtt.

Az ellenzéki párt ezt azzal is megfejelné, hogy ebben a körben az egyházi személyt és a vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagját feljelentési kötelezettséggel terhelné. A javasolt Btk.-módosítással a gyónási titok megtartásához ragaszkodó papot akár három évi szabadságvesztéssel is lehetne sújtani.

Beer Miklós A titok című, 2023-ban megjelent tanulmánykötetben osztotta meg gondolatait a gyónási titokról. A nyugalmazott váci püspök szerint a katolikus egyházban megmaradt a személyes gyónás lehetősége és elvileg az évi legalább egyszeri "kötelező" gyónás elvárása, de már a legtöbb egyházközségben az életszerűbb gyóntató szobák váltják fel a gyóntatószékeket.

A katolikus egyházban a gyónás szentsége, más néven a bűnbánat szentsége, különleges tiszteletet érdemel. Minden szentmise elején elvégzik a bűnbánati liturgiát, amely lehetőséget ad arra, hogy akik mélyen érzik a bűntudatot, felkészüljenek az áldozásra. A nyugalmazott püspök szavaival élve, a hibák és bűnök súlyos lelki terheket rónak ránk. A pszichológiai gyakorlatban is ismert, hogy a lelki traumák gyógyításának első lépése a probléma gyökerének feltárása. A gyónás ebben a vallási kontextusban hasonló utat kínál: lehetőséget ad arra, hogy szembenézzünk belső feszültségeinkkel és megtaláljuk a lelki megújulás kulcsát.

Egy abortusz vagy házasságtörés, de bármi más vétek, olyan lelki terhet jelent, aminek feloldása nagyon nehéz. A megbocsátás, Isten irgalmának kinyilvánítása hatalmas segítséget jelent

- hangsúlyozta Beer Miklós, aki rámutatott, hogy a gyóntató pap szerepe ebben a kontextusban világos és egyértelmű. A segítéshez elengedhetetlen, hogy a gyónóban meglegyen a feltétlen bizalom. Ennek alapfeltétele pedig a diszkréció, vagyis a gyónási titok megőrzése.

Borítókép: Egy pap kezei, amelyek a katolikus rózsafüzért fogják, miközben a gyóntatószék intimitásában zajlik a gyónás. (Fotó: Shutterstock)