A dán miniszter véleménye szerint teljesen nonszensz, hogy Orbán Viktor kijelenti: "nem szeretnénk a háborút az EU területére hozni."

A dán európai ügyekért felelős miniszter interjút adott Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásának kérdéséről. A beszélgetés során érintette az egyhangú döntéshozatal módosításának lehetőségét, a csatlakozási folyamat jelenlegi állapotát, valamint Orbán Viktor vétójának hatásait is.

"Valójában az EU ma sokkal többet költ Ukrajna háborús támogatására, mint amennyit mezőgazdasági támogatásra kellene költenie, ha Ukrajna a jelenlegi feltételek mellett már tagállam lenne" - fogalmazott Marie Bjerre, a dán európai ügyekért felelős miniszter, aki az ALDE (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért) párt brüsszeli kongresszusán adott interjút az ukrán Telegrafnak.

Október elején a Koppenhágai informális EU-csúcs után Volodimir Zelenszkij is beszélt arról, hogy Ukrajna befejezte az uniós jogszabályok belső átvilágítási folyamatát, így teljes mértékben készen állnak arra, hogy megnyissák a csatlakozási tárgyalások első klaszterét - erre azonban éppen Magyarország miatt nincs példa, mert Orbán Viktor, hivatkozva a Voks 2025, Ukrajna-ellenes véleménynyilvánító szavazás eredményére, vétójával blokkolja a tárgyalások megkezdését.

Bjerre az interjú során hangsúlyozta, hogy a dán soros elnökség egyik fő prioritása Ukrajna csatlakozási folyamatának beindítása. Szerinte ez egy rendkívül hatékony módja Ukrajna támogatásának. Emellett arra is kitért, hogy ideális lenne, ha nem csupán az első klasztert nyithatnák meg, hanem mindegyiket egyszerre, ezzel is felgyorsítva a csatlakozási folyamatot.

Ezt viszont Magyarország helyzete miatt nem lehet megvalósítani - fűzte hozzá. Amikor arról érdeklődtek, hogy vár-e bármilyen változást a 2026-ban esedékes választásokat követően, így válaszolt:

Nem szeretnék túlságosan elmerülni a találgatásokban ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Számomra kulcsfontosságú, hogy Magyarország megszüntesse a vétóját, függetlenül attól, hogy a jelenlegi vagy egy új kormány irányít. Véleményem szerint elfogadhatatlan, hogy egy ország visszaéljen a vétójogával – és éppen ez a helyzet most.

A dán miniszter említést tett arról is, hogy a vétó ellenére a technikai tárgyalások folytatódnak, ami azt jelenti, hogy amennyiben a tagállamok között teljes körű egyetértés alakul ki, és hivatalosan is elindulhat a csatlakozási folyamat, akkor gyors előrelépések várhatóak. Azonban nem esett szó arról, hogy ez pontosan mit is jelentene, illetve mennyi időre lenne szüksége jelenleg az Európai Uniónak és Ukrajnának a csatlakozási folyamat lezárásához.

Korábban már felmerült az a lehetőség, hogy a csatlakozási folyamatban módosítsák az egyhangú döntés követelményét. A koppenhágai csúcson António Costa, az Európai Tanács elnöke előterjesztett egy javaslatot, amelynek lényege az volt, hogy a tagállamok módosítsák a szabályokat úgy, hogy a tárgyalások megkezdéséhez elegendő legyen a minősített többség, míg a fejezetek lezárásához továbbra is megmaradjon az egyhangúság, tehát a vétó lehetősége. Akkor úgy értesültünk, hogy ezt a javaslatot csupán Magyarország ellenzi, de Bjerre a Telegrafnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy ennek a módosításnak a végrehajtásához is egyhangú döntés szükséges.

Az interjú során szóba kerültek Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatos aggályok is. Bjerre véleménye szerint azonban a hangsúlyt a pozitív aspektusokra érdemes helyezni. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy "ahogy a tárgyalások Ukrajnával előrehaladnak, várhatóan ezek az aggályok is egyre inkább erősödni fognak. Hasonló tapasztalatokat szereztünk a 2004-es nagy bővítés alkalmával is."

Az átmeneti időszak bevezetése kapcsán kifejtette, hogy ez segíthetne megelőzni a tömeges munkavállalói áramlást Ukrajna irányából az unióba. Az agráriummal kapcsolatos aggályokat már a cikk elején hangsúlyozta, idézve egy mondatot, amely rámutatott arra, hogy Ukrajna jelenlegi támogatása több erőforrást igényel, mint amennyit esetleg a mezőgazdasági támogatások nyújtanak. Ezen felül a magyar kormány is azt a nézetet képviseli, hogy Ukrajna uniós csatlakozása esetén az olcsó gabona áradat elárasztaná a piacot, ami komoly nehézségeket okozna a hazai gazdálkodóknak.

A félelmek eloszlatásának leghatékonyabb módja az, ha a figyelmünket az EU-ba való belépés kedvező aspektusaira irányítjuk. Ukrajna számos előnnyel bír, amelyek közül kiemelkedik a versenyképes és termelékeny mezőgazdasági szektor. Ez a szektor nem csupán az EU élelmezésbiztonságát fogja erősíteni, hanem hozzájárul az Unió globális piaci pozíciójának megerősítéséhez is. Érdemes tehát más szemszögből megvizsgálnunk a helyzetet, és felismernünk a lehetőségeket, amelyeket Ukrajna belépése kínálhat.

Ezen túlmenően hangsúlyozta, hogy "Ukrajna a védelmi ipar terén Európa egyik legkorszerűbb technológiai infrastruktúrájával bír, amelynek termékeit valós harci helyzetekben próbálták ki. Ez jelentős versenyelőnyt jelent."

Amikor Orbán Viktor azt mondja: "Nem akarjuk behozni a háborút az EU-ba", az abszurd. Ukrajnával együtt az egyik legfejlettebb katonai ipart fogjuk behozni az EU-ba.

- nyilatkozott.