A bolgárok körében számos aggodalom merül fel az euró bevezetésével kapcsolatban, azonban valószínű, hogy ők előbb lépnek a valutaátváltás irányába, mint a magyarok.
Bulgária 2026. január 1-jén elindítja az euró bevezetését, ami jelentős mérföldkő az ország gazdasági életében. Az eurozónához való csatlakozás azonban nem volt zökkenőmentes, hiszen számos politikai vitát generált a témában, és sok helyi lakos továbbra is fenntartásokkal viseltetik a közös valuta iránt. Ezzel szemben a magyar lakosság túlnyomó része pozitívan áll az euró bevezetéséhez, ám Magyarországon a kormány eddig nem tett konkrét lépéseket ennek megvalósítása érdekében.
"Ez történelmi pillanat Bulgária, az Európai Unió és az euróövezet számára" - jelentette ki Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdaságért felelős ügyvezető alelnöke. Arra utalt, hogy az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank zöld utat adott Bulgáriának, hogy 2026. január 1-jétől az euróövezet 21. tagállamává váljon. Dombrovskis hangsúlyozta, hogy az euró több mint egy közös valuta: az EU egységének szimbóluma. Bulgária Horvátország után, ahol 2023-ban vezették be az eurót, az euróövezet 21. tagja lesz. Nemrég pedig a román kormány is jelezte, hogy 2029-re el akarják érni az eurozóna csatlakozás gazdasági feltételeit. A magyar kormány viszont nem tűnik nyitottnak az euró bevezetésére, pedig az Eurobarometer friss adatai alapján a magyarok kimagaslóan nagy arányban, 75%-ban támogatják az eurót. Ez messze magasabb, mint az eurót nem használó országok átlaga (55%) és a most az eurót bevezető Bulgáriában mért támogatottság (45%).
Az utóbbi évek közvélemény-kutatásai folyamatosan azt jelzik, hogy a bolgár lakosság 55-60%-a ellenzi az euró bevezetését, vagy legalábbis vonakodik annak sürgős alkalmazását, főként az inflációval kapcsolatos aggodalmak miatt. Emellett a bolgárok egy része, különösen az oroszbarát érzelmekkel rendelkező csoportok, szintén hozzájárulnak e negatív állásponthoz. A lakosság 35-40%-a, különösen a fővárosban és más nagyobb városokban élők, az euróövezethez való csatlakozást nem csupán gazdasági előnyként, hanem geopolitikai stabilitásként értelmezi, amely biztosítja Bulgária helyét az EU középpontjában, szemben a folyamatos orosz fenyegetettséggel.
A bolgárokat leginkább az árak növekedése foglalkoztatja. "Ez a legnagyobb aggodalom az euró bevezetésével kapcsolatban" - mondja Dimitar Ganev, a Trend közvélemény-kutató igazgatója és politikai elemző. Ganev véleménye szerint a lakosság euróövezettel szembeni kétkedése a 2009-es görög pénzügyi válság idején kezdődött. Ekkor az euró egyre inkább negatív konnotációkat kapott a társadalom szemében.
A 2007-es és az azt követő évek közvélemény-kutatási adatai azt mutatják, hogy Bulgáriában az euró bevezetésének támogatottsága gyakorlatilag megegyezett az EU többi részében mért bizalmi szinttel - meghaladta a 60 százalékot. Akkoriban az eurót az EU-tagság szerves részének tekintették. "Aztán jött a görög válság, és az euróövezeti adósságról szóló folyamatos diskurzus" - magyarázza Ganev.
Parvan Simeonov, a Myara közvélemény-kutató elemzője, új nézőpontot kínál arra, miért nem szívesen mondanak le a bolgárok a leváról. Szerinte a társadalom öregedése miatt természetes, hogy az emberek szkeptikusabbak a változásokkal szemben. Ezen kívül Bulgária egy olyan helyen fekszik, ahol különböző kultúrák találkoznak, ami hagyományosan arra ösztönzi az országot, hogy egyensúlyozzon Kelet és Nyugat között. Simeonov hangsúlyozza, hogy míg racionálisan a bolgárok a német irányba vonzódnak, érzelmileg inkább Oroszország felé hajlanak. Az Európai Unió iránti bizalom továbbra is erős, különösen a Németországba vetett hit tekintetében.
A szakértők szerint az euróövezethez való csatlakozás nem fogja jelentősen megváltoztatni a bolgár gazdaság alapjait, kivéve az exportorientált gazdaság tranzakciós költségeinek csökkenését. A bolgár statisztikai hivatal adatai szerint Bulgária exportjának közel 70%-a az EU-ba irányul, az uniós kivitel értékét azonban az átállás nem befolyásolja. A bolgár leva ugyanis 2001 óta rögzített árfolyamon kapcsolódik az euróhoz, 1,9558-as árfolyamon. Vagyis a gyakorlatban a bolgárok évtizedekkel ezelőtt lemondtak az önálló monetáris politika legfontosabb hatásköréről anélkül, hogy egyenrangú beleszólásuk lett volna annak alakításába. Ez hamarosan megváltozik, hiszen a bolgár jegybank elnöke is helyet kap az Európai Központi Bank vezető testületében.
Bulgária öt évvel ezelőtt lépett be az euróövezet "előszobájába", az Árfolyam-mechanizmus II-be (ERM II). Ennek keretében az országoknak legalább két évet kell eltölteniük, miközben teljesítik az euró bevezetéséhez szükséges makrogazdasági feltételeket, beleértve a stabil inflációs és kamatkörnyezetet. Bár az öt év nem elhanyagolható időszak, a szófiai hatóságok nem éltek a lehetőséggel, hogy széles körű tájékoztató kampányt indítsanak, amely a közös deviza előnyeit hirdette volna. E hiányosság következményeként a legnagyobb oroszbarát populista párt, a Vazrazsdane (Újjászületés) politikai tőkére tett szert, manipulálva a közvéleményt és álhírekkel fűtve a közös európai pénz ellen irányuló ellenállást.
2025 februárjában a párt képviselői részt vettek egy tüntetésen az EU szófiai képviselete ellen, ami egy épület felgyújtásához vezetett. Bulgária elnöke, Rumen Radev, egy volt katona, aki 2017 óta tölti be hivatalát, és akiről sokan úgy vélik, hogy egy jövőbeli párt megalapozásán dolgozik, megpróbálta kihasználni az elégedetlenséget, és népszavazást kezdeményezett az euró bevezetésének elhalasztásáról. A parlament végül elutasította a kezdeményezést, de a feszültségek tovább fokozódtak.
Június 4-én a Vazrazsdane által szervezett újabb demonstráció jelentős fennakadásokat okozott a közlekedésben Szófia belvárosában. A párt, amely nemrégiben együttműködési megállapodást kötött az orosz kormánypárttal, az Egységes Oroszországgal, próbálta megszerezni a parlamenti szószéket, hogy ezzel megakadályozza az ülést. Ezen a napon összecsapások robbantak ki a Vazrazsdane képviselői és a liberális, EU-párti Demokratikus Bulgária szövetség tagjai között, feszültséget teremtve a politikai légkörben.
"Először elveszik a pénzünket, aztán magát Bulgáriát viszik el, de alábecsülik a bolgár népet. Már felébredtünk, és akarjuk vissza a levánkat" - mondta a Vazrazsdane vezetője, Kosztadin Kosztadinov.
"A tüntetés demokratikus jog" - reagált Bojko Boriszov, a kormányzó GERB párt vezetője, aki "megalázónak" nevezte Bulgária jelenlegi helyzetét Brüsszelben. Boriszov emlékeztetett arra, hogy amikor az EU Tanácsának ülései véget érnek Brüsszelben, az elnök így szól: csak az euróövezeti országok maradhatnak. "Ott hozzák meg a döntéseket, és amikor Vazrazsdane tüntet, valójában kizárja Bulgáriát a tárgyalóteremből. Én viszont be akarom vinni oda az országot" - tette hozzá Boriszov.
A bolgárokkal ellentétben Magyarországon nem megosztott a társadalom az euró bevezetésével kapcsolatban, hazánk 2004-es EU csatlakozása óta egyre több magyar válaszol igenlően az Eurobarometer euró bevezetésével kapcsolatos kérdéseire. A probléma az, hogy Magyarország soha nem felelt meg az euró bevezetéséhez szükséges gazdasági feltételeknek. Többek között a tervezett vagy valós államháztartási hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, az államadósság a 60 százalékát, az inflációnak viszonylag alacsonyan kell maradnia, és végül, az eurót bevezetni akaró országnak legalább két évig problémamentesen az euró árfolyamához kell kötnie a valutáját. Amíg a kritériumok teljesítését részben minden tagországtól elvárja az EU, az árfolyam rögzítése az ország szuverén döntése. A 2010 óta hatalmon lévő Fidesz-KDNP kormány azonban számtalan alkalommal jelezte: esze ágában sincs bevezetni az eurót.
A 2010 előtti baloldali kormányok ugyan másképp gondolkodtak az euró bevezetéséről, ám az is nyilvánvaló volt: a kritériumok teljesítésétől nagyon messze van az ország. Az euró bevezetésének céldátuma már 2004-ben, az EU-csatlakozás évében csúszott egy évet, az eredetileg tervezett 2008-ról 2009-re. A Gyurcsány Ferenc vezette kormány alatt a szükséges gazdasági mutatók tovább távolodtak a céltól, a 2008-ban kezdődő gazdasági válság pedig szinte minden előzetes becslést felborított. Érdekes módon, éppen a válságkezelés éveiben, a Bajnai-kormány alatt került Magyarország elérhető közelségben az euró bevezetéséhez, mivel a válság kezelésére felvett IMF-hitel feltételei némileg hasonlóak voltak az eurozóna feltételekhez. A mutatók még ekkor sem érték el az euróhoz szükséges szintet, de alapvetően a közös deviza kérdése az asztalon volt.
Az Orbán-kormány a 2010-es évek kedvező világgazdasági körülményei között próbálta meg közelíteni a mutatókat az euróbevezetéshez szükséges szintekhez, de a politikai akarat hiányzott a tényleges átálláshoz. A Covid-járvány alatt megindult költekezés viszont teljesen lezárta az euroövezeti csatlakozás lehetőségét. A legnagyobb kihívást az államháztartási hiány jelenti, amelyet a vártnál gyengébb gazdasági növekedés is súlyosbít, és a kormány már régóta nem tudja az elvárt 3%-os szintre leszorítani. Továbbá, az államadósság kérdése is aggasztó, hiszen az ország messze van a kitűzött 60%-os céltól.
Magyarország esetében, Bulgáriával ellentétben, nem a társadalmi támogatottság hiányzik az euró bevezetéséhez, hanem inkább a politikai akarat. A kormány a forint megőrzését szuverenitási kérdésként kezeli, mivel úgy véli, hogy az eurózónához való csatlakozás korlátozná a Magyar Nemzeti Bank független döntéshozatali kereteit. Az euróövezeti tagság következtében a költségvetésnek is szigorúbb és átláthatóbb szabályok szerint kellene működnie, és a forint árfolyamának volatilitásával sem lenne lehetőség trükközésre.
