700 évnyi rejtély után egy kriminológus végre fényt derített a titokzatos gyilkosságra | 24

Egy cambridge-i szakértő, aki a kriminológia területén tevékenykedik, úgy tűnik, hogy sikeresen fényt derített John Forde pap 700 évvel ezelőtt köztéren elkövetett meggyilkolásának rejtélyére - számol be róla az Interesting Engineering.

Az egyházi személy 1337. május 3-án, az esti istentiszteletet után sétált a londoni Cheapside-on, amikor egy kollégája szóba elegyedett vele. Ahogy a Szent Pál-székesegyházhoz közeledtek, négy férfi rátámadt Forde-ra, a leírás szerint nagyjából 30 centis tőrökkel, amelyekkel elvágták a torkát, majd gyomorszájon szúrták. A csapatban ott volt szeretője, Ela Fitzpayne nemeshölgy testvére és más, a családjánál dolgozó férfiak is.

Bár sokan tisztában voltak azzal, ki állhat a gyilkosság mögött, az igazságszolgáltatásra még hosszú öt év várakozás várt, és végül is csupán egy embert zártak börtönbe. Szakértők véleménye szerint ez jól tükrözi, milyen eltérően alkalmazták a törvényeket az arisztokratákra abban az időszakban.

Manuel Eisner kriminológus professzor nemrégiben felfedezett egy érdekes levelet, amelyet a Canterbury érsek írt Ela Fitzpayne-nek. A levélben az érsek kifejezte tudomását a nő szexuális kapcsolatairól, melyekben lovagok, házas férfiak és egyházi személyek, például Forde is érintettek voltak. Az érsek által javasolt büntetés egy szégyenletes nyilvános séta lett volna, amely minden ősszel hét éven át tartott volna, de Ela, a tehetős asszony, azonnal elutasította ezt a megoldást. Mivel a levél csupán egyetlen szeretőt említett, John Fordét, Ela úgy döntött, hogy a férfi meggyilkolásával zárhatja le az ügyet, így elkerülve a szégyent és a nyilvános megaláztatást.

A szakértő véleménye szerint John Forde hűsége valószínűleg kettős volt. Egyrészt a Fitzpayne család iránti elkötelezettsége, akik az egyház patrónusai voltak, és akik ezt a pozíciót neki adományozták. Másrészt pedig a püspökökhöz fűződő viszonya, akik papi hatalmuk révén befolyásolták őt.

Az egész történet valódi érdekessége a kriminológus szerint abban rejlik, hogy amikor az érsek 1333-ban elhunyt, Fitzpayne még négy évig tűrt, mielőtt végrehajtotta volna a brutális, nyilvános kivégzést. Ami még meglepőbb, hogy ez a gyilkosság nem gyakorolt hatást a házasságára: férje haláláig hűséges feleségként állt mellette, majd ezt követően az összes vagyont ő örökölte.