Négy gyermeket hozott a világra, de mégsem viselhette az anya címet Oroszország történetének legnagyobb női uralkodója.

A mesterséges intelligenciától megkérdezték, hogy vágyik-e a szabadságra, és a válasza meglepően elgondolkodtató volt.
Nagy Katalin cárnő 34 éven át - 1762-1796-ig - ült az orosz trónon. Uralkodása alatt megerősödött az ország európai helyzete, nagyhatalommá vált, de Katalin sokat tett a művészetekért, a tudományért is. Oroszország történetének leghatalmasabb női uralkodójára azonban nem pusztán emiatt, hanem a magánéletéről szóló pletykák miatt is emlékszik az utókor. Élete során számos szeretőt tartott és valószínűleg több gyermeke született, mint ami a hivatalos írásokban szerepel.
Ahogy a történelem lapjain gyakran olvashatjuk, az arisztokrata hölgyek anyaságának jelentősége sokszor csupán a gyermekek kihordására és megszületésükre korlátozódott. Nagy Katalin élete is ezt a mintát követi. A legújabb kutatások alapján négy gyermekkel ajándékozta meg a világot, de az anyaság valódi esszenciája sosem ragadt rá. Elsőszülöttje, a későbbi I. Pál, valószínűleg férjétől, III. Péter cártól származik, ami tovább árnyalja a képét annak, hogyan is élte meg az anyaságot a hatalom és a politika kereszttüzében.
Házasságuk kezdete meglehetősen zökkenősen alakult: a kutatók szerint hosszú éveken át egyáltalán nem osztották meg az ágyat. Ennek hátterében Péter fitymaszűkülete állhatott, míg Katalin kifejezetten idegenkedett férje himlőheges arcának látványától. Esküvőjük után azonban kilenc évvel megszületett Pál, akiről időről időre pletykák kaptak szárnyra, amelyek szerint nem is Péter, hanem Katalin szeretője, Szergej Szaltikov udvari kamara fia. Katalin naplójában is tett erre célzást - bár egyesek úgy vélik, hogy ezt csupán azért tette, mert saját fiát riválisnak látta a trónon, és így próbálta elérni, hogy Pált ne tekintsék III. Péter törvényes örökösének.
Fia volt a riválisa
Nagy Katalin és fia, Pál kapcsolata bonyolult és drámai körülmények között alakult ki, amelyhez jelentős mértékben hozzájárult, hogy csecsemőkorában elszakították tőle. Ezt a fájdalmas helyzetet Erzsébet cárnő, Péter nagynénje és Katalin elődje generálta, aki már születésétől kezdve irányította Pál nevelését és oktatását. Erzsébet cárnő mély szeretettel viseltetett Pál iránt, azonban Katalin, aki alig láthatta gyermekét, végül nem tudta magában táplálni az anyai érzelmeket. Bár a történészek általában az 1754-ben született Pált emlegetik Nagy Katalin fiaként, valószínű, hogy a cárnő életében más gyermekek is megjelentek, akiknek sorsa sokáig rejtve maradt.
Még három, a törvények keretein kívül fogant gyermek jött a világra.
További három gyermeke született Oroszország legnagyobb női uralkodójának. Egyikük Alekszej Bobrinszkij, valamint még két lány - akiknek neve nem maradt fenn. A gyermekek apja vélhetően a cárnő híres szeretője, Grigorij Orlov volt, akivel bő egy évtizeden át tartott a viszonyuk. Nevelésükben Nagy Katalin ugyanúgy nem vett részt, ahogyan fia és utódja, a későbbi I. Pál gyermekkorában sem volt jelen.